(1) Makrogazdasági környezet
Az infláció után 2023 során a kamatlábak is tetőztek, így 2024 a széles értelemben vett kamatkörnyezet konszolidációjáról
szólt. Az EKB 4x25 bázispontos csökkentéssel 4%-ról 3%-ra csökkentette az irányadó betéti kamatlábat, miközben az
euroövezeti infláció az év eleji 2,8%-ról szeptemberre 1,7%-ra mérséklődött, de 2024 negyedik negyedévének végére ismét
2,4%-ra emelkedett, elsősorban technikai okok miatt, amelyek 2025 első felében átmenetileg a 2%-os cél felett tarthatják a
mutatót. Az euroövezet növekedési kilátásai visszafogottak, a GDP 2024-ben összességében 0,7%-kal nőtt (a 2023-as 0,4%-os
ütem felett, de még mindig a belső és a külső kereslet gyengeségét tükrözve). A Fed később, csak szeptemberben kezdte meg a
kamatcsökkentést 5,5%-ról, de az EKB-val összhangban 2024 végéig szintén összesen 100 bázisponttal csökkentette az
irányadó kamatlábakat, miközben az infláció hasonló utat követett, egy év alatt 3,1%-ról 2,9%-ra csökkent. Mivel az Egyesült
Államokban a fogyasztás erősebb árnyomás alatt áll, a Fed 2025-ben óvatosabb lehet. A gazdasági teljesítmény messze
meghaladja az EU-ban tapasztaltakat. A rendelkezésre álló becslések szerint az USA gazdasági teljesítménye 2024-ben
legalább 2,3%-kal tudott növekedni. Az EKB monetáris politikája az elkövetkező negyedévekben elkerülhetetlenül
alkalmazkodóbbá válik, ami feltehetően szélesíti a dollár és az euró kamatlábak közötti különbözetet a bankközi piacon. A
munkaerőpiac mindkét gazdaságban továbbra is rendkívül feszes, a munkanélküliségi ráta rekordalacsony vagy ahhoz nagyon
közeli szinten van, a foglalkoztatottság pedig teljes vagy közel teljes, ami mind a nyugat-európai gazdaságokban, mind az
Egyesült Államokban erős bérversenyt eredményez, amely csak lassan mérséklődik. Tavaly mindkét régióban a fogyasztás volt
a gazdasági növekedés fő hajtóereje, de a külső kereslet és a beruházások 2025-től élénkülhetnek. Jelentős azonban a
fokozódó protekcionizmus és a védővámok esetleges kölcsönös kivetésének kockázata, ami tartósan csökkentheti az EU, az
euróövezet és az összes EU-tagállam külső növekedési hozzájárulását. Az EUR/USD közelmúltbeli gyengülése elsősorban ezt a
kockázatot tükrözi, a kamatláb-különbségek szélesedése mellett.
(1.1) Magyar gazdaság
Magyarország gazdasági teljesítménye 2024-ben nagyon visszafogott volt. Az év egészében a kibocsátás kiigazított értéken
0,6%-kal nőtt 2023-hoz képest. A növekedési várakozások az év során fokozatosan csökkentek, de a 2024 negyedik negyedéves
GDP-adat felülmúlta az elemzői konszenzust, a GDP volumene 0,5%-kal nőtt negyedéves összevetésben és 0,2%-kal éves
összehasonlításban. A hozzájárulási oldalon elsősorban a szolgáltatói szektor tevékenysége támogatta a növekedést, míg az
ipari, mezőgazdasági és építőipari termelés visszaesése általában visszafogta a fellendülést. A fogyasztási oldalon a
magánfogyasztás vegyes képet mutatott, a háztartások végső fogyasztásában némi növekedést, a beruházásokban (mind a
magán-, mind az állami szektorban) viszont erőteljes visszaesést, mivel a piaci finanszírozás továbbra is drágának bizonyul, a
támogatások és az EU-s források hiánya pedig nehezen pótolható. Emellett a külső kereslet nagyon visszafogott volt
Európában és más jelentős exportpiacokon. Ez 2025-től pozitív irányba fordulhat. A magas inflációs időszakot követően a
fogyasztás a csökkenő megtakarítási ráták hatására tovább élénkülhet, és amennyiben a külső kereslet erősödik, a
tőkeberuházások iránti kereslet is emelkedni kezdhet, és minden ágazat pozitívan járulhat hozzá a GDP növekedéséhez.
Emellett 2025-ben a bázishatás is támogató lehet, ami felfelé mutató kockázatot jelenthet az év egészére várt 2,5%-os GDP-
növekedésre. A munkanélküliség 2024-ben vegyesen alakult, de többéves átlaga és hosszú távon a trend alatt maradt, 2023
decemberében 4,7%-os, 2024 decemberében pedig 4,4%-os 3 hónapos mozgóátlaggal. A munkaerőpiac továbbra is feszes,
ezért a bérkiáramlás üteme csak lassan mérséklődik (2024 novemberében a bruttó átlagbérek éves növekedési üteme 11,9%
volt, ami január-novemberre 13,5%-os növekedést jelent). A 2025-ös évben várhatóan nem kétszámjegyű, hanem valahol 9-10%
között lesz. Az infláció az év végén 4,6% volt, míg 2024 egészére vonatkozóan 3,7%. A CPI várhatóan tovább csökken 2025-ben
és hosszabb távon, és a maginfláció is várhatóan néhány negyedéven belül utoléri a 3%-os közép távú célt. Mindezek mellett
néhány technikai tényező és a vártnál erősebb élelmiszer- és üzemanyaginfláció növeli a rövidtávú inflációs kockázatokat. Az
infláció 2025-ben várhatóan átlagosan 4% lesz, ami azt jelenti, hogy a jegybank 2-4%-os toleranciasávjának felső határa körüli
havi adatok jellemezhetik elsősorban a következő negyedéveket. Ami a kamatpolitikát illeti, 2024-ben az effektív kamatláb
tovább csökkent 10,75%-ról 6,5%-ra, de 2024 negyedik negyedévében a lazítási ciklus megállt, mivel a forint a korábbinál
nagyobb sérülékenységet mutatott, és a fejlett piaci kamatok várható csökkenésével kapcsolatos várakozások átértékelődtek.
A kamatcsökkentés 2025-ben folytatódhat, három 25 bázispontos vágással 2025 második negyedévének végén, azaz
júniusban, majd szeptemberben és decemberben. A piac által a forinteszközök esetében elvárt kockázati felárak az elmúlt
évben némileg kiszélesedtek, míg maga a kockázatmentes fejlett piaci kamatláb a korábban véltnél magasabb előremutató
pályán haladhat. Mindezek fényében az EUR/HUF árfolyama, amely a tavalyi év első félévi 380 körüli szintjéről az év végére 410
közelébe emelkedett, rövid- és középtávon tovább mozdulhat észak felé, 2025-ben 405-420 közötti kereskedési sáv
kialakulásával.
(1.2) A bankszektor
A bankszektor 2024 első három negyedévében konszolidált szinten 1.567 milliárd Ft-os adózás utáni eredményt könyvelt el az
MNB adatai szerint. A kamateredmény 4%-kal lett magasabb az egy évvel korábbi szintnél, a díj- és jutalékeredmény ennél
nagyobb mértékű, 15%-os növekedést mutatott.
A működési költségek 4%-kal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest. A nettó értékvesztés és a kockázati
céltartalék képzés az egy évvel korábbi értékhez képest tovább csökkent (17%-kal) 2024 első három negyedévében, ezzel
hozzájárulva a szektor eredményéhez.
A szektor mérlegfőösszege 94.458 milliárd Ft, mely 6%-os növekedést jelent 2023 azonos időszakához képest az adatok
alapján. A vállalatoknak nyújtott hitelek állománya 1%-ka csökkent, a háztartásoknak nyújtott hiteleké 11%-kal emelkedett az
