CEE Bankszektor Riport 2017

Sajtóközlemény / general / 2017. június 12.

A CEE térség bankszektoraira vonatkozó 2017. évi jelentés: Bankszektor-konvergencia 4.0

• A CEE térség banki eszközeinek állománya 2.400 milliárd euróra nőtt, amely az euróövezet banki eszközeinek kb. 9%-ának felel meg
• Visszatért a megfelelő mértékű növekedés és jövedelmezőség: A tőkearányos megtérülés ismét elérte a 10 százalékot
• A CEE térség NPL rátája összességében jóval 10 százalék alá süllyedt; jelentős javulás tapasztalható a közép- és a délkelet-európai régióban
• A fő ágazati szereplőknek sikerült újrapozícionálniuk magukat; valamelyest csöCEEnt a külföldi bankok piaci részesedése a CEE térségben
• Digitális banki szolgáltatás: A CEE régió ideális "kísérleti terep" a határon átnyúló megoldások tesztelésére

A CEE1 térség bankszektorai 2016-ban összességében ígéretes teljesítményt mutattak fel. Az évet az új hitelek nettó állományának határozott fejlődése, az eszközminőség stabilizálódása, ill. javulása, ezenkívül a CEE térség több meghatározó piacán - így Oroszországban, Romániában és Magyarországon - tapasztalható fellendülés jellemezte. A térségben a mérlegfőösszegek bővülése az euróövezethez képest erőteljesebb volt, aminek következtében újra beindult a bankszektor felzárkózása is - ez az ún. "Bankszektor-konvergencia 4.0".

A CEE térség banki eszközeinek állománya 2015-ben az euróövezet banki eszközeinek kb. 8,3 százalékát tette ki; ez az arány 2016-ban 9 százalék körülire emelkedett, ami összesen kb. 2.400 milliárd eurós banki eszközállományt jelent a CEE régióban. A közép- és délkelet-európai térségben továbbra is figyelemre méltó a banki eszközállomány bővülése: 2016 végéig 1.070 milliárd eurós emelkedést tapasztalhattunk. Az orosz bankok eszközei is növekedésnek indultak: a jelenlegi, 1.200 milliárd euró körüli eszközállomány alig 1,7 százalékkal marad el a 2013. évi rekordértéktől. A CEE térség bankszektorában tapasztalható kimagasló növekedési mutatók időszaka azonban véget ért, amit részben az is jelez, hogy a régióban a külföldi tulajdonú hitelezők piaci részesedése tízéves mélypontra süllyedt. 2016-ban emelkedett az állami tulajdonú bankok piaci részesedése a kelet európai alrégióban, de Közép-Európában is nőtt a helyi, ill. állami tulajdonú intézmények súlya. A CEE térségben rejlő lehetőségeket csak azok a nyugati bankok aknázzák ki továbbra is, amelyek az RBI-hez hasonlóan elkötelezettek a térség iránt, és az üzleti modelljeiket és piaci stratégiáikat illetően az elmúlt néhány évben készek voltak alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez.

"Arra számítunk, hogy az új hitelkihelyezések volumene és az eszközállomány a továbbiakban sokkal fenntarthatóbb módon bővül. A CEE térség bankpiacai a kapacitásuknak és diverzifikációjuknak köszönhetően továbbra is megfelelő bevételi forrást jelentenek" - mondta Johann Strobl, a Raiffeisen Bank International AG (RBI) vezérigazgatója.

A vezérigazgató értékelését a legfrissebb éves CEE Bankszektorjelentés fő megállapításai is alátámasztják (a jelentést az RBI/Raiffeisen RESEARCH adja ki, az RBI CEE-régióbeli hálózatának tagjai és a Raiffeisen Centrobank AG közreműködésével). A jelentést a 2017. június 8-án, Bécsben megrendezett sajtótájékoztatón mutatták be.

Visszatért a megfelelő mértékű növekedés és jövedelmezőség: A tőkearányos megtérülés ismét elérte a 10 százalékot

2016-ban a CEE térség jövedelmezőség terén újra jelentősen túlteljesítette a nyugat-európai bankszektort, véget vetve a CEE térség banki ágazatát évet óta sújtó jövedelmezőség-csöCEEnésnek. Az euróövezet bankszektorában a tőkearányos megtérülés 5-6 százalék körül stagnált 2016-ban. A CEE térségnek az Ukrajnában jelentkező szélsőséges, egyszeri hatásokkal (amelyek elsősorban a Privatbank államosításához kötődnek) korrigált átlagos jövedelmezősége (RoE) viszont közel 10 százalékra kúszott vissza.

"A CEE bankszektorában tapasztalható általános piaci fejleményeknek köszönhetően elérhetővé vált a legalább 10 százalékos tőkearányos megtérülés elérésére kitűzött cél - ekkora nyereségmutatónál biztosítható ugyanis a hitelezők tőkeköltségének megtérülése. A CEE térség fő hitelezőinek tőkeköltségét az alkalmazott üzleti modelltől függően 9-11 százalékra becsüljük. Ebből a szempontból fontos kiemelni, hogy a jelentésben vizsgált 14 bankpiac közül nyolc esetében az ágazati RoE mutató legalább a 10 százalékos küszöbérték felett alakult 2016-ban. 2015-ben még csak négy piacnak sikerült 10 százalékot elérő tőkearányos megtérülést felmutatnia. A CEE térség bankszektorában mindent összevetve egyedül Ukrajna bizonyult veszteségesnek 2016-ban" - mondta el Gunter Deuber, az RBI/Raiffeisen RESEARCH kötvényjellegű eszközök és devizabefektetések elemzési részlegének vezetője, és a CEE Bankszektorjelentés egyik vezető szerzője.

A CEE térség bankszektorában kedvező jövedelmezőségi dinamikához vezetett a makrogazdasági kiegyensúlyozatlanságok csöCEEnése, a hitelezés homogénebb és kedvezőbb bővülési trendjei, valamint a súlyosabb piaci és szabályozási „sokkok” (pl. devizaárfolyam-válság, kötelező hitelátváltás) elmaradása. A Raiffeisen RESEARCH becslései szerint ráadásul reálisnak tűnik, hogy újabb konvergencia-hullám indul el a bankszektorban. A pénzügyi közvetítés szintje a CEE alrégiók mindegyikében elmarad a fundamentális elemzések alapján reálisnak tekinthető potenciáltól. "Ilyen feltételek mellett látunk még mozgásteret arra, hogy meginduljon a pénzügyi szektor újabb mélyülése, azaz hogy a bankszektor bővülése némileg meghaladja a GDP növekedését" - fejtette ki Deuber.

A CEE térség NPL rátája összességében jóval 10 százalék alá süllyedt; jelentős javulás tapasztalható a közép- és a délkelet-európai régióban

A CEE térség NPL rátája 2016-ban 8 százalék körül stabilizálódott. Ennek a folyamatnak kedvezett a közép- és délkelet-európai régió NPL rátájának figyelemreméltó javulása, amely jelenleg a teljes hitelállomány kb. 7 százalékán áll (Közép-Európa: 6 százalék; Délkelet-Európa: 12 százalék) - ez a 2010 óta mért legalacsonyabb érték. A CEE térség NPL rátájának alakulását illető enyhe elmaradás a közép- és délkelet-európai régió azonos mutatójához képest könnyen indokolható a kelet-európai régióban a közelmúltban tapasztalt fejleményeCEEl. Fehéroroszország módosította az NPL meghatározásának módszerét, így az NPL ráta a korábbi egyszámjegyű tartományból 12 százalék körüli értékre emelkedett. Ukrajnában a hivatalos NPL ráta továbbra is 30 százalékhoz közeli szinten mozog. Oroszországban azonban az eszközminőség romlása a vártnál valamivel korábban tetőzött. Az NPL ráta a 2015-ös 7,2 százalékról 2016 végére kis mértékben, 7 százalékra süllyedt.

A Raiffeisen RESEARCH elemzői - a közép- és délkelet-európai régióban és Oroszországban tapasztalható határozott eszközminőség-javulás nyomán - összességében a CEE térség NPL rátájának fokozatos csöCEEnésére számítanak 2017 során. A kelet-európai államok NPL rátája azonban valószínűleg a sokéves átlag felett marad az elkövetkező két-három évben, ami az Ukrajna és Fehéroroszország bankszektorában tapasztalható nehézségeknek, valamint az Oroszországban jelentősen beszűkült hitelezési lehetőségeknek köszönhető.

A teljes CEE térség hitel/betét aránya 86 százalékon áll

2016-ban a CEE térség minden piacán és alrégiójában tovább csöCEEnt a hitel/betét arány: a CEE térség egészére nézve ez az arány jelenleg 86 százalékon áll (Közép-Európa: 90 százalék; Délkelet-Európa: 81 százalék; Kelet-Európa: 85 százalék). A regionális hitel/betét rátákat illetően mostanra újra elértük azt a szintet, amellyel a bankok néhány éve, azaz a 2008-2009 előtti jelentős konjunktúrát megelőzően működtek.  Ráadásul jelenleg a CEE térségben csak két olyan bankpiac található (Ukrajna és Fehéroroszország), ahol a hitel/betét arány jóval 100 százalék fölé kúszott, hasonlóan a 2004-es helyzethez. A CEE térség többi bankpiaca közül egyedül Szerbia hitel/betét aránya áll 100 százalék körül, a többi országban ez a ráta a 2016. év végi helyzet szerint 100 százalék alatt volt.

Külföldi bankok Oroszországban

Elena Romanova, az RBI/Raiffeisen RESEARCH CEE bankszektorral foglalkozó vezető szakértője, a CEE Bankszektorjelentés egyik vezető szerzője elemzésében kiemelt figyelmet szentelt az orosz piacnak. Az idei jelentésben az Oroszországban működő külföldi bankokkal kapcsolatos helyzetet vizsgálta: "2016-ban az Oroszországban jelenlévő nyugat-európai bankok a folyamatosan zajló piaci stabilizáció közepette végre fellélegezhettek. 2014-2015-ben még feltett szándékuk volt minden eszközkategóriában leépíteni tevékenységüket, de mostanra ez az álláspont enyhült, és az elmúlt két-három évben követett kitettség-csöCEEntési stratégia nyereségorientáltabb szemléletnek adta át a helyét. Meglátásunk szerint ehhez a fordulathoz több tényező is hozzájárult. Egyrészt az Oroszországban működő legnagyobb cégcsoportok mindegyike már jelentős leépítéseket hajtott végre az elmúlt három évben. Ennek eredményeképpen csöCEEnt a hitelállományuk, a költségszintjük és a fiókhálózatuk is - ráadásul mindez egyszerre. Másrészt a 2016-os év egyértelmű enyhülést hozott a hitelkockázattal kapcsolatos helyzetet illetően. Az eszköz-kitettség terén 2014-2015 során a tetőfokára hágott az eszközök értékvesztése, arra kényszerítve a bankokat, hogy radikálisan növeljék céltartalékaikat, ugyanakkor felülvizsgálják kockázatvállalási hajlandóságukat és eszközállományuk összetételét. A bankok eltérő stratégiákat alkalmaztak, mindegyik bankcsoport a saját erősségei alapján határozta meg, hogy mire helyezi a hangsúlyt. Azonban mindannyian ugyanazt a fő célt tűzték ki, és ezt többségüknek mostanra sikerült is elérnie, vagyis hogy a lehető legnagyobb mértékben csöCEEntsék kockázataikat és költségeiket Oroszországban."

"Az európai bankoknak összességében sikerült alkalmazkodniuk a megváltozott helyzethez, és az orosz piacon elért eredményeik máris javulást mutatnak. A javulásért azonban a piaci részesedésük visszaesésével kellett "fizetniük", holott annak idején épp ez a piaci részesedés volt a fő szempont az európai bankok számára az oroszországi terjeszkedés során, és elsősorban ennek köszönhetően tudtak olyan gyorsan jelentős eszközállományt kiépíteni. 2016-ban a külföldi bankok kizárólagos tulajdonában levő oroszországi leányvállalatok teljes piaci részesedése az eszközállomány 6,1 százalékát tette ki, míg ezek a bankok öt éve még 8,5 százalékkal részesedtek" - tette hozzá Romanova.

Digitális banki szolgáltatás: A CEE régió ideális "kísérleti terep" a határon átnyúló megoldások tesztelésére

A "Bankszektor-konvergencia 4.0" elnevezés arra utal, hogy a CEE térség bankszektora újabb konvergencia-hullám előtt áll, amelyhez ezúttal számos technológiai nehézség és lehetőség kapcsolódik. Ezért a jelentés egy része a CEE térség digitális banki szolgáltatásainak helyzetét tekinti át.

Hannes Cizek, az RBI csoportszintű digitális banki szolgáltatási részlegének vezetője a következőket mondta erről: "A digitális átalakulás olyan kihívás elé állítja a bankokat, amely miatt üzleti modelljüket átalakítva gyorsabban kell megjelenniük termékeiCEEl a piacon és lépést kell tartaniuk az "új" versenytársakkal. Az RBI-hez hasonló nyugati bankok számára a CEE térség ideális kísérleti terep a határon átnyúló digitális banki szolgáltatások kipróbálása céljából, mivel a régió egyes bankpiacai a hazai piacaikhoz hasonlóan kis méretűek és a szolgáltatások használói készek elfogadni az új termékeket és szolgáltatásokat, valamint az innovatív kereskedelmi és kommunikációs csatornákat. Ezért nagyon büszkék vagyunk arra, hogy a Deloitte2 független jelentésében azt állapította meg, hogy az RBI szlovák leányvállalata, a Tatra banka a teljes CEE térség számára etalonnak számít a digitális banki szolgáltatások terén."

Cizek arra is rámutatott, hogy az RBI nemrég elindította az "Elevator Lab" elnevezésű fintech akcelerátor programját, (www.elevator-lab.com), amely a fintech start-up vállalkozások számára lehetőséget kínál arra, hogy hosszú távú partnerei legyenek az RBI-nek és a CEE térségben működő 14 hálózati bankjának, amelyek 16,6 millió ügyfelet szolgálnak ki.
A 2017. évi CEE Bankszektorjelentés a következő internetes címen érhető el:
http://www.rbinternational.com/ceebankingsectorreport2017

Pénzügyi elemző: Gunter Deuber, RBI Vienna

Szerkesztő: Elena Romanova, Pénzügyi elemző, RBI
Az adatok zárásának ideje: 2017. május 30., 18:00 (Közép-európai nyári idő)
Készítés ideje: 2017. június 7., 09:06 (Közép-európai nyári idő)
Első közlés: 2017. június 8., 09:00 (Közép-európai nyári idő)

¹ A CEE Bankszektorjelentés Közép-Kelet-Európát (CEE) a következő térségek összességeként határozza meg: Közép-Európa - a Cseh Köztársaság, Magyarország, Lengyelország, Szlovákia és Szlovénia; Dél-Kelet-Európa - Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Horvátország, Románia és Szerbia; és Kelet-Európa - Fehéroroszország, Oroszország és Ukrajna.
² A Deloitte és az EFMA 2016. III. negyedéves összehasonlító tanulmánya