KKE bankszektor: a 2014. év próbára teszi majd a bankok diverzifikációját

Sajtóközlemény / general / 2014. május 15.

"1989, Európa újraegyesítésének éve, kulcsfontosságú esztendő volt a kontinens számára, amely egy óriási politikai, társadalmi és gazdasági fejlődést hozó korszak kezdetét jelezte ­- különösen Közép-Kelet-Európában (KKE)¹. Ez a korszak ért átmenetileg véget 2008-ban, amikor a közelmúlt legsúlyosabb pénzügyi válságának első jelei elkezdtek átterjedni nyugatról keletre.  Mára a piacok stabilizálódtak, a gazdasági kilátások biztatóak, bár mind az utóbbi időszakban kialakult ukrajnai feszültség, mind pedig a számos új banki szabályozás, különösen az euróövezetben, aggodalomra és bizonytalanságra adnak okot. Úgy vélem, 2014 olyan döntő fontosságú év lesz az európai bankszektor számára, amely próbára teszi majd a KKE térségben működő bankok diverzifikációs stratégiáit. Ugyanakkor meg vagyok győződve arról, hogy a KKE térség országainak többsége ma erősebb és stabilabb, mint körülbelül hat évvel ezelőtt volt" - mondta Karl Sevelda, a Raiffeisen Bank International AG (RBI) vezérigazgatója.

A vezérigazgató értékelését alátámasztják az RBI és a Raiffeisen Centrobank AG (RCB) elemzőinek közös kiadványában, az évente megjelenő "Jelentés a KKE bankszektoráról" legújabb kiadásában közölt fő megállapítások is. A jelentést az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) május 15-én, Varsóban tartott éves közgyűlésének alkalmával mutatták be.

Az eszközök növekedése a KKE térségben továbbra is erőteljesebb, mint az euróövezetben

"Az eszközök GDP-arányos növekedési tendenciájának legutóbb megfigyelhető erőteljes széttartása az euró zónában a bankszektor mérlegfőösszegének mintegy 2.000 milliárd eurós csökkenéséhez vezetett 2011 és 2013 vége között.
Ugyanebben az időszakban a KKE térség bankszektorának eszközei mintegy 350 milliárd euróval, 2.400 milliárd euróra nőttek. Bár a KKE térség teljes bankpiaca még mindig csak töredékét teszi ki az euróövezet bankpiacának, az euróövezet mérlegfőösszegéhez viszonyítva a KKE térség bankszektorának mérlegfőösszege jelentős további növekedést ért el. A 2013. év végén a KKE térség banki eszközei az euróövezet banki eszközeinek 9,7%-át tették ki, ami éves szinten 0,8 százalékpontos emelkedésnek felel meg. Ezzel a KKE térség bankszektorának felzárkózási folyamata, vagyis az euróövezet eszközeihez viszonyított növekedése a 2012-ben mért 1,3 százalékpontos növekedés után a második legjelentősebb volt" - magyarázza Günter Deuber, az RBI KKE kötvény- és devizapiacokat elemző osztályának vezetője, a KKE Bankszektorjelentés egyik fő szerzője.

Folytatódik a közép-európai bankszektor javulása

2013-ban a közép-európai térségben folytatódott a gazdasági növekedés. A következő három évben a térség országaiban várható GDP-növekedés átlagosan 2,5-3%, ami az euró zónához képest 1-1,5% százalékpontos felülteljesítést jelent. Ezt a stabil teljesítményt figyelembe véve nem meglepő, hogy a pénzpiacok a közép-európai országok többségét az euróövezet "központi" országaihoz meglehetősen közeli szintre árazzák. A legdinamikusabb növekedést mutató Lengyelország, Csehország és Szlovákia mellett, amelyek együttesen a közép-európai térség GDP-jének 80%-át teszik ki, Magyarország is egyre jobb növekedési kilátásokat mutat.

Jelentős vállalatfúziós és akvizíciós tevékenység helyett az országos stratégiák átértékelése

Jovan Sikimic, az RCB elemzője, a Bankszektorjelentés egyik társszerzője szerint a külföldi tulajdonú közép-európai bankok rangsora 2013-ban nagyjából változatlan maradt. "Az elmúlt tizenkét hónapban nem került sor nagyobb vállalatfúziós és akvizíciós ügyletekre a KKE térségben. Eltekintve az UniCredit Kazahsztánban és az Erste által Ukrajnában lezárt tranzakcióitól, a Rabobank és a BNP Paribas között megkötött, az előbbi bank lengyel leányvállalatának eladásáról szóló megállapodás volt az egyik legjelentősebb esemény ezen a téren. Az ügylet eredményeként a BNP Paribas jelenleg a térség 15 legnagyobb külföldi bankjának egyike, 16 milliárd euró értékű mérlegfőösszeggel" - mondta Sikimic.

Továbbra is az UniCredit, az RBI, az Erste, a SocGen és a KBC alkotja az öt legnagyobb nyugat-európai tulajdonú KKE bank csoportját. Az UniCredit egyértelműen megőrizte első helyét 120,1 milliárd eurós konszolidált mérlegfőösszegével. Ezután következik az RBI (80,9 mrd euró), az Erste (79,3 mrd euró), a SocGen (76,0 mrd euró) és a KBC 53,9 mrd euróval.

2013-ban a térségben működő bankfiókok összesített száma 4%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest, hasonlóan a 2012-ben bekövetkezett csökkenéshez. Az egyetlen olyan bank, amely bővítette fiókhálózatát, az OTP orosz leányvállalata volt, amely több mint 50 fiókot nyitott. 2013 végén a SocGen rendelkezett a nyugat-európai bankok közül a legnagyobb fiókhálózattal a KKE térségben (3.019), a második helyet az RBI foglalta el (3.012), harmadik helyen pedig az UniCredit állt (2.542). A jelenlegi ukrajnai feszültség máris (ideiglenes) fiókbezárásokhoz vezetett Ukrajnában és a Krím-félszigeten.

Az irányadó kamatok legjelentősebb csökkentésével kapcsolatos átlag feletti kitettséggel rendelkező bankok, mint például az UniCredit (Lengyelországban és a Csehországban), az Erste (a Csehországban), a Santander és a Commerzbank (Lengyelországban) bevételük eszközeikhez viszonyított csökkenésével szembesültek. Ugyanez történt azokkal a bankokkal is, amelyek kivonultak olyan magas kamatláb jellemezte országokból, mint például a Commerzbank Ukrajnából. Csak az RBI-nek és az OTP-nek sikerült a 2010-eshez hasonló bevétel/eszköz arányokat elérnie, ami az RCB elemzői szerint annak köszönhető, hogy a bank erőteljesen koncentrált a FÁK-térségre/Oroszországra, az OTP pedig ezen felül erősen profitált hazai piacán elfoglalt rendkívüli helyzetéből is.

"Az UniCredit, a SocGen, az RBI és az OTP orosz piaccal kapcsolatos hozzáállása változatlan - ezek a bankok valamennyien fenntartják középtávú növekedési terveiket az orosz piaccal kapcsolatban. Romániában, és bizonyos mértékig Magyarországon is, úgy tűnik, fordulat következett be, bár a bankokat még mindig aggasztja a magyar piacon továbbra is fennálló magas fokú politikai és szabályozói bizonytalanság. Ukrajnában arra számítunk, hogy a bankok megérzik majd a deviza jelentős leértékelődéséből adódó nyomást," foglalta össze  Sikimic.

2013 végre elhozta az NPL-ráták stabilizációját

A KKE térség összesített NPL-rátája (a nem fizető hitelek aránya) szempontjából a 2013. év kétségtelenül a rég várt stabilizáció éve volt. A több százalékpontos növekedésekkel jellemezhető évek után 2013-ban az összesített NPL-ráta nem változott jelentősen, 9% körüli átlagos szinten stabilizálódott. Miközben az átlagos NPL-ráta Közép-Európában csupán 0,2 százalékponttal emelkedve 9,1%-ot ért el, a FÁK térségben 0,5 százalékponttal 6,6%-ra csökkent. Ennek a pozitív fejleménynek a fő mozgatói Lengyelország, Csehország és Oroszország, és egyben ez az a három piac is, ahol az eszközminőség javítása érdekében megkezdődtek a rossz hitelek értékesítései, egyes országokban a kormányok kezdeményezésére, másutt a piac hatására. Ugyanakkor folytatódott a felfelé irányuló nyomás a DKE térségben, ahol a térség NPL-rátája 2,5 százalékponttal emelkedett. A nem teljesítő hitelek problémájának megoldására irányuló erőfeszítések fontos szerepet játszanak majd a térség gazdasági és banki fellendülésének támogatásában.

"A 2013. évi stabilizációt követően 2014-ben némi visszaesésre számítunk a NPL-ráta trendjében Közép-Európában. Bár a DKE térségben nem számítunk trendfordulóra, úgy véljük, a térség NPL-rátáinak növekedése legalábbis lelassul majd. Figyelembe véve a FÁK térségben a közelmúltban bekövetkezett kedvezőtlen fejleményeket, nem zárható ki, hogy 2014-ben nyomás alá kerül az eszközminőség. Oroszország esetében az NPL-ráta ismét 5-6%-ra emelkedhet, Ukrajnában pedig 40% fölé kúszhat fel. Ennek ellenére úgy gondoljuk, hogy az eszközminőség romlása mind Oroszországban, mind Ukrajnában kevésbé drámai lesz, mint 2008-09-ben volt, mivel a hitelezés növekedése az alacsony egyjegyű vagy nagyon alacsony kétjegyű szinten belül maradt" - fejtette ki.

Jövedelmezőség a KKE térségben: a tőkearányos nyereség visszaesése a szigorúbb tőkekövetelmények és a konzervatívabb tőkeáttételi stratégiák következtében

2013-ban a KKE térségben a bankszektor nyereségének alakulását két fő irány jellemezte. Egyfelől voltak jelei a széles alapokon nyugvó javulásnak, másfelől viszont fennmaradtak az éles különbségek a regionális és régiókon belüli jövedelmezőségben. Átlagosan a KKE térség összesített banki jövedelmezősége enyhén romlott. A KKE térség összesített eszközarányos eredménye (RoA) 1,5%-ról (2012) 1,2%-ra csökkent (2013), a tőkearányos eredménye (RoE) pedig 13,3%-ról 11,5%-ra esett vissza. Pozitív fejlemény viszont, hogy Szlovéniáé volt az egyetlen veszteséges bankszektor a térségben 2013-ban, mivel Magyarország (8 százalékpontos év/éves növekedéssel 4,5%-ra emelkedve) és Románia (7,2 százalékpontos év/éves növekedéssel 1,3%-ra emelkedve) néhány veszteséges évet követően visszatértek az enyhén pozitív RoE-mutatókhoz.

Deuber szerint a RoE visszaesésének hátterében a bankok tőkealapjának megerősítése áll, illetve a KKE térség vezető bankjai és térségbeli leányvállalataik lépéseit követő tervezett eredmény, amely lépéseket részben szintén a tőkepozíciók megerősítését célzó szabályozás motivált. Az alacsonyabb RoE-mutatók tehát az EU és/vagy helyi szabályozó hatóságok által bevezetett új szigorú tőkekövetelményeket és a bankok konzervatívabb tőkeáttételi stratégiáit tükrözték.

L/D ráták: a betétállomány elegendő a gazdasági fellendülés finanszírozásához

A 2008. évi csúcshoz képest az összesített hitel/betét (L/D) arány a KKE térségben 17 százalékponttal mintegy 98%-ra csökkent 2013-ban, és továbbra is jóval az euróövezet összesített adata alatt marad. Az utóbbi szintén folytatta emelkedését, bár csak 7-9 százalékponttal esett vissza ugyanebben az időszakban. Ez a fejlemény a globális bankszektor szélesebb körű áramlatát tükrözi, amely a betétalapú finanszírozás növekvő vonzerejével függ össze. Deuber szerint a KKE térségben a gyűjtött betétek állománya jelenleg elegendő a gazdasági fellendülés finanszírozásához. A KKE térség bankjaira azonban a következő két évben nagyobb nyomás nehezedik majd annak érdekében, hogy betétállományukat kamatot és/vagy díjakat termelő eszközökbe fektessék be.

A KKE Bankszektorjelentés a következő internetes címen érhető el:

http://www.rbinternational.com/ceebankingsectorreport2014

* * * * *

Raiffeisen Bank International AG (RBI) regards both Austria, where it is a leading corporate and investment bank, and Central and Eastern Europe (CEE) as its home market. 15 markets of the region are covered by subsidiary banks, additionally the Group comprises numerous other financial service providers, for instance in the fields of leasing, asset management and mergers and acquisitions. RBI is the only Austrian bank with a presence in both the world's financial centres and in Asia, the group's further geographical area of focus. In total, around 58,000 employees service about 14.6 million customers through more than 3,000 business outlets, the great majority of which are located in CEE.

RBI is a fully-consolidated subsidiary of Raiffeisen Zentralbank Österreich AG (RZB). RZB indirectly owns around 60.7 per cent of the common stock, the remainder is in free float. RBI's shares are listed on the Vienna Stock Exchange. RZB is the central institution of the Austrian Raiffeisen Banking Group, the country's largest banking group, and serves as the head office of the entire RZB Group, including RBI.

For further information please contact Ingrid Krenn-Ditz (+43-1-71 707-6055, ingrid.krenn-ditz@rbinternational.com) or

Anja Knass (+43-1-71 707- 5905, anja.knass@rbinternational.com).

http://www.rbinternational.com, http://www.rzb.at

* * * * *

Raiffeisen Centrobank is a leading Austrian investment bank offering the full spectrum of services and products associated with stocks, derivatives and equity capital market transactions, both via the stock exchange and off market. Supported by its Raiffeisen Investment network, the bank offers ECM and M&A advisory services in the CEE region as well as in Turkey. Raiffeisen Centrobank is a subsidiary of Raiffeisen Bank International AG.

For further information, please contact Andrea Pelinka-Kinz (+43-1-51 520-614, andrea.pelinka-kinz@rcb.at).

http://www.rcb.at