Tájékoztató a Kúria és az Elszámolási törvényekkel kapcsolatban

Hír / general / 2014. október 31.

A jelen Tájékoztató 2014. október 31-i információkat tartalmaz. Az érvényes aktuális tájékoztató itt érhető el:
https://www.raiffeisen.hu/elszamolas-forintositas
 (2014. 12. 29.)

Tájékoztató a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvényről ("Kúria törvény") és az ahhoz kapcsolódó, az elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló 2014. évi XL. törvényről ("Elszámolási törvény")

1. A Kúria törvény által szabályozott alapvető kérdések

A Kúria törvény a 2004. május 1. napja és 2014. július 19. napja között kötött fogyasztói deviza alapú, forint alapú, valamint deviza kölcsönszerződésekre és lízingszerződésekre vonatkozik. Hatálya a bankszámlahitelre és hitelkártyára, továbbá az állami kamattámogatással nyújtott lakáscélú forint alapú kölcsönszerződésekre nem terjed ki.

A Kúria törvény két alapvető kérdést rendez:

1. A törvény semmisnek nyilvánította a fogyasztói kölcsönszerződések árfolyamrés alkalmazására vonatkozó rendelkezéseit. A semmis rendelkezés helyébe főszabályként mind a folyósításkor, mind a törlesztéskor a Magyar Nemzeti Bank ("MNB") hivatalos devizaárfolyama lép azzal, hogy a Bank törlesztéskor külön jogszabály alapján a saját középárfolyamát is alkalmazhatja.

2. A Kúria törvény a deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződések egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő kikötései tekintetében (pl. kamatmódosítások) vélelmezi azok tisztességtelenségét. Forint alapú és devizahitelek esetén ez a vélelem a 2010. november 26-án vagy azt megelőzően alkalmazott szerződési kikötésekre vonatkozik, az ezt követően közzétett egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó általános szerződési feltételek nem minősülnek tisztességtelennek. A pénzügyi intézmény a vélelem megdöntése érdekében polgári peres eljárást kezdeményezett, jelenleg a felülvizsgálati eljárás van folyamatban. A Kúria törvény szerint tisztességtelennek nem minősülő szerződési kikötések tekintetében pedig a Magyar Nemzeti Banknak van lehetősége közérdekű keresettel pert indítani a tisztességtelenség megállapítása iránt.

2. Elszámolásra vonatkozó rendelkezések

Főszabályként a Bankot a meg nem szűnt és a 2009. július 26. napját követően megszűnt szerződés esetében terheli elszámolási kötelezettség.
Az Elszámolási törvény értelmében az árfolyamrésből, valamint az egyoldalú szerződésmódosításból eredő túlfizetéseket úgy kell tekintetni, mintha azokat a fogyasztó a túlfizetés időpontjában előtörlesztésként teljesítette volna. Az elszámolás pontos módszertanát és a pénzügyi teljesítésre vonatkozó határidőket az MNB rendeletével határozza majd meg.

Az árfolyamrésből és az egyoldalú szerződésmódosításból eredő túlfizetést egyidejűleg és együttesen kell elszámolni, deviza alapú szerződések esetében előreláthatólag 2015 első negyedévében, forint alapú és deviza szerződések esetében 2015 harmadik negyedévében. Az elszámolás megküldésének határideje attól függően változik, hogy deviza alapú vagy forint alapú, illetve deviza szerződésről van-e szó, továbbá, hogy a pénzügyi intézmény indított-e peres eljárást, illetve az MNB közérdekű keresetett nyújtott-e be.

Az elszámolás speciális szabályai:
A Bank az elszámolás során - a szerződéskötés érdekében adott kedvezmények kivételével - a fogyasztói követelés összegéből jogosult levonni az adott időszakban nyújtott kedvezményt. Kedvezménynek minősül minden olyan vagyoni előny, illetve juttatás, amely abból származik, hogy a Bank tőkét, kamatot, illetve díjat engedett el, vagy kedvezményes árfolyamot alkalmazott, és ennek következtében a fogyasztó fizetési kötelezettsége a szerződésben eredetileg meghatározott kötelezettséghez képest csökkent. A fogyasztói követelésből levonható kedvezmények elszámolásának módját MNB rendelet fogja meghatározni.

A törvény értelmében a túlfizetés az alábbiak szerint kerül elszámolásra:

• Amennyiben az ügyfél szerződése még él, és abból eredően nincs a Bank felé fennálló tartozása, a túlfizetés összegével a tőketartozás csökken, a futamidő változatlan marad
• Amennyiben az ügyfél szerződése még él, és abból eredően a bank felé tartozása áll fenn, a túlfizetés összege először a lejárt és esedékes tartozásra kerül elszámolásra (az elszámolás sorrendje: költség, kamat, tőke), az ezt követően esetlegesen fennmaradó összeggel a tőketartozás csökken
• Készpénzben történő kifizetésre akkor kerülhet sor, ha a fogyasztó a szerződését úgy teljesítette, hogy abból fizetési kötelezettsége nem maradt fenn (már megszűnt szerződés), vagy ha a szerződés a túlfizetéssel szűnik meg, és a Banknak az ügyfél felé még fizetési kötelezettsége áll fenn. Ebben az esetben bankszámlára utalással, fióki pénztári felvétellel, vagy postai úton juthat hozzá az ügyfél a visszajáró összeghez
• Árfolyamgát esetén a túlfizetés összegét először a gyűjtőszámlahitel javára, a fennmaradó részt annak a devizakölcsönnek a javára kell elszámolni, amelyhez a gyűjtőszámlahitel kapcsolódik (azzal, hogy elsőként a lejárt és esedékes tartozás kerül kiegyenlítésre).

2009.07.26. előtt megszűnt, vagy követeléskezelőnél lévő ügyletek:

A 2009. július 26. napján vagy azt megelőzően megszűnt szerződések esetében a Bankot akkor terheli elszámolási kötelezettség, ha tudomása van arról, hogy a követelés nem évült el, illetve ha a fogyasztóval szembeni követelést egy elszámolásra nem köteles pénzügyi intézmény ("Követeléskezelő") érvényesíti, és a fogyasztó az elszámolást kifejezetten kéri. Ilyen esetben a Követeléskezelő és a Bank együttműködik egymással. Ez azt jelenti, hogy az elszámolás alapját képező számítást a Bank végzi el, mind a szerződés megszűnése időpontjával, mind a követelés engedményezésének időpontjával, de kifizetésre a Követeléskezelő köteles.

Kedvezményes árfolyamon végtörlesztők:

A kedvezményes árfolyamon végtörlesztők 10.000 forintos díj ellenében kérhetik az elszámolást. Nem kell a díjat megfizetni, ha a kedvezményes végtörlesztésre részben vagy egészben igazoltan pénzügyi intézménytől felvett (forint)hitelből került sor. A Bank a 10 000 forintos díjat visszatéríti, ha az elszámolás eredményeként az állapítható meg, hogy a Banknak a fogyasztó felé fizetési kötelezettsége áll fenn. Az elszámolást 2015. november 30. napjáig kell a fogyasztónak megküldeni.

Nemzeti Eszközkezelő által megvett ingatlanok:

A Nemzeti Eszközkezelő által megvett lakóingatlanokkal érintett kölcsönszerződések esetében a Banknak nem az ügyféllel kell elszámolnia, hanem erre irányuló kérelem esetén a Nemzeti Eszközkezelő felé van elszámolási kötelezettsége. Az elszámolást 2016. február 28. napjáig kell a Nemzeti Eszközkezelőnek megküldeni.

Az elszámolás megvalósítása a gyakorlatban:

• Az elszámolást a fogyasztó részére, a kölcsönszerződésben megjelölt címre, vagy ha időközben abban változás következett be, a fogyasztó által utoljára bejelentett címre küldi a Bank tértivevényes levélben.
• Amennyiben az elszámolás megküldése a fogyasztó részére sikertelen, a Bank a fogyasztót megillető összeget elkülönített számlán kezeli, amelyhez kapcsolódóan költséget nem számít fel, a fogyasztó pedig kamatra nem tarthat igényt. Az itt elhelyezett összeghez 5 évig tud hozzájutni a fogyasztó. (A nyilvántartott követelés a polgári jog általános szabályai szerint 5 év elteltével elévül, azaz annak kifizetése a Banktól már nem követelhető.)
• A kedvezményes árfolyamon végtörlesztett szerződések kivételével a Bank az elszámolásért költséget, díjat nem számol fel.
• A Bank a törvényben foglaltak és az öröklés szabályai szerint az örökössel is elszámol. A fogyasztói követelést a hagyatéki eljárásban vagy amennyiben az már jogerősen lezárult, póthagyatéki eljárásban kell a közjegyző részére bejelenteni. A jogerős hagyatékátadó végzést és a halotti anyakönyvi kivonatot kérjük, hozza magával a banki ügyintézéshez!

Az ügyfelek teendői:

• Ha az értesítési címe megváltozott, azt kérjük, mihamarabb jelentse be Call Centeren (Direkt azonosítóval ? DPIN), vagy bankfiókjaink egyikében személyesen.
• Amennyiben a kölcsönszerződés 2014. november 1. előtt megszűnt, és a Banknak az elszámolás alapján fizetési kötelezettsége keletkezett a fogyasztó felé, a fogyasztónak nyilatkoznia kell arról, hogy milyen formában kéri a részére visszajáró összeget. (bankszámlára utalás, banki pénztári felvétel).

Kérjük, hogy a gyorsabb ügyintézés érdekében a nyilatkozattételhez a személyes iratai mellett hozza majd magával a kölcsön- és zálogszerződését, vagy hitelértesítőt, vagy számlakivonatot.

3. Az elszámolás felülvizsgálata - panaszok

Amennyiben a fogyasztó vitatja az elszámolást, alapesetben annak kézbesítésétől számított 30 napon belül panasszal élhet a Banknál, a panasz elutasítása esetén a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kezdeményezheti. A Pénzügyi Békéltető Testület döntésével szemben polgári nemperes eljárásnak van helye.

4. Kamatemelési moratórium

A jogalkotó az egyoldalú kamatemelésre, költségemelésre vagy díjemelésre külön törvényben legfeljebb 2016. április 30. napjáig tartó moratóriumot vezet be. Ez azt jelenti, hogy a bankok ezen időpontig nem jogosultak a Kúria törvény hatálya alá tartozó szerződések esetében egyoldalúan kamatot, díjat vagy költséget emelni.

5. Folyamatban lévő peres eljárások

A bíróságok a folyamatban lévő és az újonnan indított (ügyfelek által indított) peres eljárásokat, melyeknek tárgya az árfolyamrés vagy az egyoldalú szerződésmódosítás, legkésőbb 2015. december 31. napjáig hivatalból kötelesek felfüggeszteni.

6. Végrehajtási eljárások

A Kúria törvény a folyamatban levő, vagy bekapcsolódással indult végrehajtási eljárásokra kimondja, hogy azokban eljárási cselekmény, intézkedés nem foganatosítható, a végrehajtási ügyet szünetelőként kell kezelni. A szünetelő végrehajtási ügyeket a felek közötti elszámolás végrehajtó részére történt bejelentésétől számított 60 napon belül, de legkésőbb 2016. december 31. napját követően folytatni kell.

7. Felmondásra vonatkozó speciális rendelkezés

A Bank a kölcsönszerződést a fizetési kötelezettség nem teljesítése miatt kizárólag az elszámolás megküldését követő hatállyal mondhatja fel. Ez azt jelenti, hogy ha a Bank az Elszámolási törvény hatálybalépését követően élt a felmondás jogával, az csak az elszámolás megküldését követő napon válik hatályossá, akkor, ha a felmondás feltételei az elszámolást követően is fennállnak. A felmondás hatályossá válására meghatározott legkésőbbi időpont 2016. december 31.