A Raiffeisen Bank International kilenchavi adózás előtti eredménye meghaladta az 1 milliárd eurót.
Sajtóközlemény / general /
- Az adózás előtti eredmény az előző év azonos időszakához képest 3,5 százalékkal, 1032 millió euróra emelkedett
(2011. jan.−szept. között997 millió euró volt). - A konszolidált eredmény 4,8 százalékkal, 745 millió euróra esett vissza (2011. jan.−szept. között 783 millió euró volt).
- Az üzleti tevékenységekből származó nettó jövedelem 13,5 százalékkal, 293 millió euróra emelkedett (2011. jan.−szept. között 258 millió euró volt).
- Az értékvesztésre képzett nettó céltartalék 14,4 százalékkal, 782 millió euróra csökkent (2011 első kilenc hónapjában 913 millió euró volt).
- A problémás hitelek aránya 0,6 százalékponttal javult a 2010. év végi 8,4 százalékhoz képest.
- A fedezeti arány 4,2 százalékponttal javult a 2010 év végéhez viszonyítva, és elérte a 70,5 százalékot.
- Az adózás előtti sajáttőke-arányos nyereség 0,5 százalékponttal emelkedett az előző évi hasonló időszakhoz képest, és elérte a 13,6 százalékot.
- A költséghatékonysági mutató 2,6 százalékponttal magasabb az előző évi hasonló időszakhoz képest, és elérte az 55,8 százalékot.
- Az első csoportba (Tier 1) tartozó tőkék alaptőkének minősülő részére vonatkozó (teljes) megfelelési mutató 2010. év végéhez képest 1,0 százalékponttal, 7,9 százalékra csökkent.
- Az első csoportba (Tier 1) tartozó tőkék (teljes) megfelelési mutatója 2010 azonos időszakához képest 1,0 százalékponttal, 8,7 százalékra esett vissza.
- Az Európai Bankfelügyeleti Hatóság tőkekövetelményeinek betartása érdekében tett intézkedések az RZB csoportban 2,5−3,6 milliárd euró közé eső tőkeegyenlegeket eredményeztek.
- Az előrejelzés némileg módosult
A sajtóközleményben 2010 első három negyedévére vonatkozóan közölt adatok 2010. január 1-ig visszamenőleg összemérhetőek az RBI-nek az egyesülést követő struktúrájára vonatkozó adatokkal.
A Raiffeisen Bank International AG (RBI) bejelentette, hogy 2011 első kilenc hónapjában konszolidált eredménye (adózás és a nem ellenőrző részesedések levonása után) 745 millió euró, amely az RBI múlt év első félévi eredményéhez képest csekély mértékű, 4,8 százalék visszaesést jelent (2010 első kilenc hónapjában 783 millió euró volt). Ezzel szemben az RBI adózás előtti eredménye 3,5 százalékkal 1,032 millió euróra emelkedett (2011. jan.−szept. között 997 millió euró volt). A befizetett jövedelemadóösszege viszont 128 millió euróval, 272 millió euróra emelkedett. E növekedést elsősorban a csoport különféle egységeinél elért magasabb jövedelmeknek köszönhető, ám eközben az értékelési nyereségre eső halasztott adókiadások is növekedtek. A halasztott adóköveteléseknek mindössze kis hányada volt elkönyvelhető a magyarországi veszteségek ellensúlyozására. Emiatt az adózás utáni nyereség 760 millió eurót tett ki, amely 10,9 százalékkal elmarad az előző év azonos adatától (2011 jan.−szept. között 859 millió euró volt). A részvényenkénti nyereség a 2010 első három negyedévében mért 3,25 euróról 6 százalékos visszaesést követően 3,06 euróra csökkent.
− Az egyértelműen romló gazdasági környezetben és az Európa perifériáján fekvő államokat továbbra is sújtó válság közepette a harmadik negyedévben is tiszteletre méltó eredményeket sikerült elérnünk. Mindezt fenntartható üzleti modellünk és a piacok, termékek és ügyfélcsoportok kiterjedt diverzifikációja tette lehetővé − fejtette ki Herbert Stepic, az RBI vezérigazgatója.
A működési eredmény a bankadók miatt 4 százalékkal csökkent
A stabil nettó kamatjövedelem, valamint az üzleti tevékenységekből származó nettó jövedelem, a díj- és jutalékjövedelmek pozitív alakulása ellenére a működési eredmény 2011 első kilenc hónapjában 84 millió euróról 4 százalékkal 1813 millió euróra esett vissza. A csökkenést kiváltó okok közé tartozik az általános adminisztratív költségek 6 százalékos emelkedése (különösen a több piacon megvalósított bérkiigazítások miatt), valamint az Ausztriában és Magyarországon bevezetett, összesen 95 millió eurót elérő bankadó (az előző évi hasonló időszakban 31 millió euró volt).
A nettó kamatjövedelem 2011 első kilenc hónapjában 2010 azonos időszakához képest 1 százalékkal, azaz 16 millió euróval emelkedett, így 2724 millió eurót ért el; ez adta a működési jövedelem legnagyobb, 67 százalékot kitevő összetevőjét.
A nettó díj- és jutalékjövedelem az előző év azonos időszakhoz képest 3 százalékkal, azaz 36 millió euróval nőtt, így 1125 millió eurót tett ki. Ez legnagyobb részben az átutalási tevékenységen realizált nettó jövedelemnek volt köszönhető, melynek összege 453 millió euró volt, és 14 millió euróval haladta meg az előző év hasonló időszakában mért eredményt.
Az üzleti tevékenységekből származó nettó jövedelem az előző évi azonos időszakhoz képest 35 százalékkal, 293 millió euróra emelkedett. A devizaalapú tranzakciókból származó nettó jövedelem kétszeresére, 163 millió euróra duzzadt. A legkiemelkedőbb, 31 millió eurót kitevő emelkedést a FÁK országaival, legnagyobbrészt Fehéroroszországgal kapcsolatban az „egyéb” szegmensben könyvelhettük el. Ebbe beletartozik a stratégiai devizapozícióból származó, 30 millió eurót kitevő értékelési nyereség, amelynek egy része tőkefedezeti célokat szolgál, és a fehérorosz rubel drasztikus leértékeléséből adódott.
− Adózás előtti nyereségünk regionális megoszlását tekintve megállapítható, hogy a legnagyobb részt Oroszország adta, amelynek részesedése 56 százalékra, tehát 286 millió euróra emelkedett. Délkelet-Európa adózás előtti eredménye továbbra is stabil: 260 millió euró, míg a FÁK országainak térsége bőven kompenzálta a Közép-Európai országokból származó eredményben a Magyarországon kivetett bankadó miatt bekövetkezett drasztikus csökkenést − jelentette ki Martin Grüll, az RBI pénzügyi vezérigazgató-helyettese.
Az értékvesztésre képzett nettó céltartalék összességében csökkent, bár Magyarország hatással volt rá
Noha a legtöbb piacon a piaci javulással arányosan erőteljesen csökkent az értékvesztésre képzett nettó céltartalék, Magyarországon az előző év azonos időszakához képest meg kellett kétszerezni, tehát 373 millióra kellett emelni a céltartalékot. A csoport egészében mindezzel együtt 14 százalékkal kevesebb, 782 millió euró volt a képzett céltartalék.
− A harmadik negyedévben a nem teljesítő hitelek aránya kismértékben, 8,4%-kal csökkent. Igazán az ad okot örömre, hogy a fedezeti arány − tehát a céltartaléknak a nem teljesítő hitelekhez viszonyított aránya − csoportszinten 70 százalék fölé emelkedett, Magyarországon kishíján 67 százalékot teszi ki − tette hozzá Johann Strobl, az RBI kockázatkezelési vezérigazgató-helyettese.
A kedvezőbb céltartalék-képzési előírások megjelentek a nettó céltartalék-képzési rátában is (ez az értékvesztésre képzett nettó céltartalék és az átlagos hitelkockázattal súlyozott eszközök aránya), amely így éves alapon 31 bázisponttal 1,36 százalékra esett vissza. 2010. december 31-én ez az arány 1,66 százalék volt.
A nem teljesítő hitelek 2011. szeptember 30-án 6821 millió eurót tettek ki. A devizamozgásokat is figyelembe véve ez az eredmény 31 millióval haladta meg a 2010. december 31-it. A nem teljesítő hitelek aránya, amely a nem teljesítő hiteleknek az összes hitelhez viszonyított arányát jelenti, a volumennövekedés következtében 0,6 százalékkal, 8,4 százalékra javult.
A nem teljesítő hitelekre 4811 millió euró hitelezési és előlegekkel kapcsolatos veszteségekre képzett céltartalékot képeztünk. Így a fedezeti arány 70,5 százalék lett, amely 2010 év végéhez képest 4,2 százalékpont javulást jelent.
Az adózás előtti sajáttőke-arányos nyereség éves összehasonlításban alig változott
Az adózás előtti sajáttőke-arányos nyereség 2011 első kilenc hónapjában éves összehasonlításban gyakorlatilag változatlan, 13,6 százalék maradt (0,5 százalékponttal csökkent). A sajáttőke-arányos nyereség kiszámításának alapját képező sajáttőke átlagértéke a 10,1 milliárd euró összeg mérleg szerinti eredménnyel történt megnövelése következtében 7 százalékkal emelkedett.
Az általános adminisztratív költségek 6 százalékkal emelkedtek
Az általános adminisztratív költségek 2010 azonos időszakának szintjéhez képest 6 százalékkal, azaz 134 millió euróval, 2287 millió euróra emelkedtek. A költséghatékonysági mutató ennek következtében 2,6 százalékponttal, 55,8 százalékra nőtt.
A bérköltségek, amelyek az általános adminisztratív kiadások legnagyobb tételét, mintegy 50 százalékát jelentették, éves összehasonlításban 8 százalékkal, azaz 84 millió euróval emelkedtek.
A személyi állomány átlagos létszáma 60 006 volt, 963 fővel több, mint 2010 első kilenc hónapjában.
Az egyéb adminisztratív költségek 4 százalékkal, azaz 31 millió euróval nőttek az előző év azonos időszakhoz képest. A legnagyobb növekedésre a hirdetési, PR- és reklámköltségek (plusz 18 százalék), a betétbiztosítási díjak (plusz 16 százalék) és az informatikai kiadások (plusz 13 százalék) terén került sor.
A likviditásbővülés 13 százalékkal emelte az eszközök összértékét
Az év első kilenc hónapjában az összes eszköz értéke 13 százalékot jelentő 17,2 milliárd euróval 148,4 milliárd euróra növekedett, jóllehet a devizahatások hozzávetőleg 1 százalékkal csökkentették az eszközök összértékét. Az eszköznövekedés a bankoknak nyújtott rövid lejáratú hitelek magasabb arányát tükrözi, részben a visszavásárlási ügyletek eredményeképpen, amelyek 6,8 milliárd euróval növelték a bankoknak nyújtott hitelek és előlegek összegét. A passzíváknövekedése főként az ügyfélbetétek 11,3 milliárd eurós emelkedésének volt köszönhető, ennek nagy része (9,4 milliárd euró) intézményi és vállalati ügyfelektől származott.
A mérleg szerinti saját tőke 1 százalékkal csökkent
A 2010. év végi adattal összehasonlítva a bank mérleg szerinti saját tőkéje (amely a konszolidált saját tőkéből, a konszolidált nettó eredményből és a nem ellenőrző részesedésekből áll) 1 százalékkal, azaz 56 millió euróval, 10 483 millió euróra csökkent.
A (teljes kockázatra vonatkozó) alapvető tőkemegfelelési (Tier 1) mutató 1,0 százalékponttal 8,7 százalékra, az első csoportba (Tier 1) tartozó tőkék alaptőkének minősülő részére vonatkozó mutató pedig szintén 1,0 százalékponttal 7,9 százalékra csökkent. A szavatolótőke mutatója ennek következtében 1,2 százalékponttal 12,1 százalékra nőtt.
Az Európai Bankfelügyeleti Hatóság tőkekövetelményeinek teljesítése érdekében tett intézkedések
Október végén az Eruópai Bankfelügyeleti Hatóság (European Banking Authority, EBA) az RZB csoport számára, amelynek legnagyobb alcsoportja az RBI, 9 százalékban szabta meg az alapvető tőkemegfelelési mutató (CoreTier 1) arányát. Az RZB csoportnak ezt az értéket már 2012. június 30-ig el kell érnie. Az Európai Bankfelügyeleti Hatóság útmutatója és módszertana szerint, és az RZB csoport 2011. szeptember 30-i számadatai alapján az RZB csoport előírásnak megfelelő többlettőkéje várhatóan hozzávetőleg 2,5 milliárd eurót tesz majd ki. Az EBA még nem tette közzé a pontos számadatot. Az RZB az RBI részvételével három fő területen mintegy 20 munkafolyamatot indított be, amelyek 2,5 milliárd és 3,6 milliárd euró közötti hozammal járulnak majd hozzá a célul kitűzött mutatót eléréséhez. A célul kitűzött mutató elérése érdekében tett intézkedések hozzávetőleg négyötöde nem függ össze az üzleti tevékenységek volumenének csökkenésével.
Kis mértékben csökkent a bankfiókok száma
A 2011. szeptember 30-i állapot szerint a bankfiókok száma 2933 volt, vagyis 31-gyel csökkent az előző év azonos időszakához képest. A legnagyobb mértékben Ukrajnában (tizenhattal), Szerbiában (tizenhárommal), Oroszoroszágban (tízzel) és Lengyelországban (kilenccel) csökkent a fiókok száma. Ezzel szemben számuk a Cseh Köztársaságban (tizennyolccal) és Romániában (kettővel) nőtt. Az ügyfélbázis 2011 harmadik negyedévének végén 13,7 millió fő körül alakult.
A konszolidált nyereség a harmadik negyedévben 130 millió eurót tett ki
2011 harmadik negyedévében az RBI bejelentette, hogy a céltartalék-képzést követő nettó kamatjövedelme 566 millió euró, amely 8,9 százalékkal kevesebb az előző év azonos időszakához képest (2010 harmadik negyedévében 621 millió euró volt), és 19,2 százalékkal marad el a 2011 második negyedévében mért adattól (2011 második negyedévében 700 millió euró volt). Az értékvesztésre a negyedév során képzett nettó céltartalék jelentős mértékben, 377 millió euróra emelkedett, ebből 258 millió Magyarországnak volt tulajdonítható. Az értékvesztésre képzett nettó céltartalék így 71 millió euróval, azaz 23,2 százalékkal volt magasabb a 2010 azonos negyedévében rögzítettnél. Az értékvesztésre képzett nettó céltartalék 2011 harmadik negyedévében 91,4 százalékkal szintén magasabb volt a 2011 második negyedévinél, amikor összege 197 millió euró volt.
A konszolidált harmadik negyedévi nyereséget nem hagyta érintetlenül az értékvesztésre képzett nettó céltartalék emelkedése és főleg a Magyarországon elszenvedett 152 millió euró veszteség. 2010 harmadik negyedévéhez képest a konszolidált nyereség 2011 azonos időszakában 58,2 százalékkal alacsonyabb, 130 millió euró volt (összege 2010 harmadik negyedévében 311 millió eurót tett ki).Ez egyben 62,3 százalékos visszaesést jelent 2011 második negyedévéhez képest, amelyre vonatkozóan az RBI 345 millió euró konszolidált nyereséget könyvelt el.
Az előrejelzés némileg módosult
A jelenleg − különösen Közép-Kelet-Európában − tapasztalható gazdasági fejlemények közepette az RBI középtávon 15 százalék adózás előtti sajáttőke-arányos nyereséget tűzött célul, a Polbank megvásárlását is beleszámítva. Ebbe nem tartoznak bele a jövőben tervezett akvizíciók és tőkeemelések, és a jelenleg még előre nem látható jogszabályi követelmények sem.
A gazdasági és politikai környezet jelenlegi alakulása következtében nem lehet pontosan előre jelezni, hogy az RBI esetében a nem teljesítő hitelek elérték-e már a legmagasabb szintet. A további gazdasági recessziót előrevetítő prognózisok fényében azonban az RBI a nettó céltartalék-képzési arány enyhe emelkedésével számol, bár a nem teljesítő hitelek mennyiségének jelentős növekedésére nem számít.
A cégértékeket az évente végzett középtávú tervezés részeként fogjuk felmérni. Az ukrán bankba eszközöltbefektetés nyomán bekövetkező cégérték-csökkenés (a jelenlegi cégérték: 215 millió euró) az éppen zajló gazdasági történések tükrébene pillanatban nem zárható ki. A középtávú tervezés eredménye hatással lehet a halasztott adókövetelések értékelésére is (halasztott adókövetelésekből származó adólevonás előrehozatala). E potenciális következmények egyike sem érintené szavatolótőke-mutatónkat.
Több országban (Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban, a Cseh Köztársaságban, Koszovóban, Romániában, Szerbiában, Szlovéniában, Ukrajnában és Ausztriában) költségcsökkentő intézkedésekre került sor, amelyeket részben már végre is hajtottak.