Érdemes-e még befektetni a Boszporusz partján? Mire számíthatnak a befektetők?
Sajtóközlemény / general /
Akinek 2010-ben voltak befektetései Törökországban, az a feltörekvő piacok alakulásának haszonélvezői között tudhatja magát. Az ISE National-100, az isztambuli értéktőzsde referenciaindexe csupán az elmúlt évben 32,3%-kal emelkedett (euróban). Ugyanakkor az év eddigi részében a török részvények nem tartoztak a feltörekvő piaci értékpapírok legjobbjai közé. Január óta a vezető török részvényindex csaknem 5%-őt esett (2011. május 26-i állapot).
- Bár a 2011-ben eddig általában csalódást okozó feltörekvő piacok közül kevesen teljesítettek rosszabbul, mint Törökország, közép- és hosszú távon mégis sok jel utal arra, hogy a Boszporusz partján folytatódik a sikertörténet - állítja Gregor Holek, a Raiffeisen Capital Management feltörekvő piaci részvényekkel foglalkozó csoportjának alapkezelője és Törökországgal foglalkozó szakértője. - Törökország Európa leggyorsabban fejlődő nemzetgazdasága. Az ország dinamikus gazdasági növekedése 2010-ben elérte a 9,2%-őt, 2011-ben pedig a Raiffeisen Capital Management további mintegy 5%-os emelkedésre számít. Európa hatodik legnagyobb nemzetgazdasága számára komoly segítséget jelentenek ebben a folyamatban a növekvő bérek és belföldi keresletnek a fiatalok által indukált fellendülése (a lakosság száma 2010-ben 73,5 millió fő volt). - Az egy főre jutó jövedelem összege átlépte a feltörekvő országok számára oly fontos 10 000 dolláros határt. Mindemellett az államadósság csökkenő tendenciát mutat - 2011-re az ország mindössze 2,8%-os államháztartási hiánycélt határozott meg. A gazdaság kedvező alakulását pozitívan befolyásolják a privatizációs bevételek és a külföldi befektetések is, amelyek 2009 óta folyamatosan emelkednek - jellemzi a kialakult helyzetet Holek.
Ugyanakkor Törökországnak (főleg az emelkedő nyersanyagárak miatt) meg kell küzdenie a növekvő inflációval. - Bár az éves inflációs ráta jelenleg erőteljes csökkenést mutat, a következő hónapokban az infláció komoly erősödésére lehet számítani. Az ország nyersanyagfüggése és a továbbra is igen dinamikus belső kereslet még mindig veszélyezteti a hosszú távú árstabilitást - ismerteti a tényeket a szakértő.A jegybank legutóbbi, április végi közzétételében a 2011. második negyedévére várt infláció mértékét - főleg a magasabb olajár miatt - felfelé módosította.
A török líra továbbra is a térség leggyengébb devizája - ami jelenleg a jegybanknak kedvez. Amennyiben a világpiaci olaj- és élelmiszerárak trendjében továbbra sem következik be változás, Törökország inflációs kilátásai gyorsan újból rosszabbra fordulhatnak. - Ez a folyamat a jegybank újbóli beavatkozását teheti szükségessé (az elmúlt hónapokban kétszer történt kamatcsökkentés), ugyanakkor új kapukat nyithat meg a deviza erősödése felé vezető úton. Továbbra is komoly feladat tehát az egyensúlyra való törekvés: úgy kell megakadályozni a gazdaság esetleges túlhevülését, hogy közben ne torpanjon meg a növekedés. Eddig sikerült megtalálni az egyensúlyt, ami reményteljes jövőképet vázol elénk - magyarázza Holek.
Oroszország után Törökország a térség legjelentősebb részvénypiaca. A legfontosabb tőzsde az Istambul Stock Exchange (ISE), amelynek napi kereskedési volumene 1 és 2 milliárd USD között mozog. A szabad forgalomban lévő részvények (free floats) 65-80%-a külföldi befektetők tulajdonában van.
Bár az isztambuli tőzsde részvényindexei az elmúlt hetekben felfelé mozdultak, az árfolyam-növekedés elsősorban a török részvények múltbeli, átlag alatti árfolyam-alakulására adott válaszként értelmezhető. - A tartósan magasabb részvényárfolyamok vonatkozásában sem rövid, sem pedig középtávon nincsenek jelentős ösztönzők, így Törökországban egyelőre nem számítunk nagyobb árfolyam-növekedésre - fejtette ki az RCM szakembere.
A török részvénypiac számára biztos pontnak számítanak a bankok, ugyanis a török bankrendszer nagyon stabil, az államadósság pedig viszonylag kis mértékű (2010-es becslés szerint a GDP 42,8%-a). Ezen túlmenően a Boszporusz országa fontos közvetítői szereppel is bír Európa és a Közel-Kelet között: nagyon jó kapcsolatot tart fenn az öböl-menti országokkal, amelyből profitálni is tud, ugyanakkor az Európai Unió egyik legfontosabb kereskedelmi partnere is (a csatlakozási tárgyalások 2005-ben kezdődtek). - A forrongó észak-afrikai és közel-keleti térségben kialakult helyzet elsősorban Törökországnak kedvez, mely előnyt tud kovácsolni az arab államokhoz fűződő hagyományos kapcsolataiból. A térség átalakulásából Törökország - mint kereskedelmi partner és mint az Európai Unió kapuja - átlag feletti mértékben profitál majd, ami közép- és hosszú távon is kedvezően befolyásolhatja a részvényárfolyamok alakulását - fejtette ki véleményét Gregor Holek.