Ugrás a tartalomhoz
EN

EMIR - Kötelezettségek derivatív ügyletekhez

Általános EMIR tájékoztató nem pénzügyi szerződő felek részére

Az EMIR (European Market Infrastructure Regulation) Európai Uniós szinten egységes szabályozói és jogszabályi kereteket határoz meg a derivatív ügyletekre vonatkozóan. Célja a derivatív (származtatott) ügyletek piacán jelentkező rendszerszintű kockázatok kezelését célzó intézkedések bevezetése.

Derivatív (származtatott) ügyletek fogalma

Közgazdasági értelemben derivatív (származtatott) ügyletek azok a pénzügyi eszközök, amelyek értéke egy vagy több mögöttes eszköz értékétől függ:

  • Határidős ügyletek (forward, futures)
  • Opciós ügyletek (put, call, cap, floor, egzotikus opciók és összetett opciós struktúrák)
  • Csereügyletek (swap ügyletek).

A derivatív ügyletek mögöttes eszköze, azaz alapterméke lehet: deviza, kamatláb, részvény, index, árupiaci termék, egyéb termékek, eszközök.

Felhívjuk a figyelmet, hogy a derivatív ügyletek jelen fogalmi meghatározása tájékoztató jellegű, és nem teljes körű. További információt a Raiffeisen Treasury Útikalauzban olvashat.

Az EMIR kötelezettségek vonatkozásában a jogszabály (648/2012 EU Rendelet) a következő definíciókat használja:

  • Származtatott (derivatív) ügylet: a 2004/39/EK irányelv I. melléklete C. szakaszának 4-10. pontjában felsorolt, az 1287/2006/EK rendelet 38. és 39. cikke szerint végrehajtott pénzügyi eszköz.
  • Tőzsdén kívüli származtatott (OTC derivatív) ügylet: olyan származtatott ügylet, amelynek végrehajtására nem a 2004/39/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdése 14. pontjának értelmében vett szabályozott piacon vagy a 2004/39/EK irányelv 19. cikkének (6) bekezdésével összhangban a szabályozott piaccal egyenértékűnek tekintett harmadik országbeli piacon kerül sor.

Az EMIR hatálya alá a tőzsdei és tőzsdén kívüli (OTC) derivatív (származtatott) ügyletek tartoznak, ugyanakkor nem minden EMIR által előírt kötelezettség vonatkozik minden derivatív ügyletre.

Az EMIR előírásai az alábbi piaci szereplőkre vonatkoznak:

  • Pénzügyi szerződő felek (financial counterparty):
    befektetési vállalkozások, hitelintézetek, biztosítási vállalkozások, életbiztosítással foglalkozó biztosítóintézetek, viszontbiztosítók, ÁÉKBV és alapkezelő társaságaik, foglalkoztatási nyugellátást szolgáltató intézmények, alternatív befektetési alapkezelők.
  • Nem-pénzügyi szerződő felek (non-financial counterparty):
    az Európai Unióban székhellyel rendelkező vállalkozások, amelyek nem minősülnek sem központi szerződő félnek, sem pénzügyi szerződő félnek. Például: Nyrt., Zrt., Kft., Bt.
  • Központi szerződő fél (CCP):
    olyan jogi személy, amely helyettesíti az egy vagy több pénzügyi piacon kötött szerződésekben érintett ügyfeleket, így vevőként lép fel valamennyi eladóval szemben és eladóként valamennyi vevővel szemben.
  • Kereskedési adattár (trade repository):
    olyan jogi személy, amely központilag összegyűjti és kezeli a származtatott ügyletek adatait.

Tájékoztatás az ügyfelek javára nyilvántartott eszközök és pozíciók elkülönítéséhez kapcsolódó védelmi szintekről és költségekről (EMIR 39. cikk (7) szerinti tájékoztatás)

A Raiffeisen Bank Zrt. lehetőséget biztosít Ügyfelei részére arra, hogy a KELER Zrt.-nél nevesített alszámlát nyissanak. A nevesített alszámla biztosítja az Ügyfél részére, hogy az Ügyfél értékpapírjai a KELER Zrt.-ben banki gyűjtőszámla (az Ügyfél pénzügyi eszközei nincsenek elkülönítve a többi ügyfél pénzügyi eszközeitől) helyett az Ügyfél nevére szóló alszámlán kerüljenek nyilvántartásra, a Bank többi ügyfelének vagyonától elkülönítetten. Jogvita, illetve felszámolási eljárás esetén az értékpapírok tulajdonosa és a tulajdonában lévő értékpapírok mennyisége ezáltal könnyebben beazonosítható.

A nevesített alszámla nyitásának és a kapcsolódó szolgáltatásoknak a díjtételeit a Befektetési Termékek Kondíciós Lista tartalmazza.

Milyen két kategóriája van a nem pénzügyi szerződő feleknek, és mi a klíring küszöbérték?

  • Klíring küszöbérték alatti nem pénzügyi szerződő felek
  • Klíring küszöbérték feletti nem pénzügyi szerződő felek

Mi a klíring küszöbérték (elszámolási értékhatár)?

Két klíring küszöbérték került meghatározásra az EMIR előírásai szerint, melyek a következők:

  • Tőzsdén kívüli hitelderivatívák és származtatott részvényügyletek esetén legalább 1 milliárd euró össznévértéket elérő, nem fedezeti célú nyitott derivatív ügylet.
  • Tőzsdén kívüli származtatott deviza-, kamatláb, árupiaci és egyéb derivatívák esetén legalább 3 milliárd euró össznévértéket elérő nem fedezeti célú nyitott derivatív ügylet.

>A klíring küszöbérték számítására vonatkozó további részletes szabályokat a vonatkozó jogszabályok (149/2013 EU Rendelet) tartalmazzák.

Milyen főbb kötelezettségeket állapít meg az EMIR?

  • Jelentéstétel/adatszolgáltatás kereskedési adattár felé:
    Jogszabályban meghatározott formátumban (két adattábla kitöltésével) szükséges adatot szolgáltatni - a várhatóan 2013. második félévében megalakuló - ún. kereskedési adattárak (trade repository) valamelyike felé.
    A jelentéstétel nemcsak a jövőben kötendő derivatív ügyletekre vonatkozik (ügylet kötése, módosítása, lezárása az eseményt követő munkanapon), hanem korábban (akár 2012. augusztus 16-át megelőzően) kötött derivatív ügyletekre is érvényes bizonyos, a vonatkozó jogszabályokban (648/2012 EU Rendelet, 1247/2012 EU Rendelet, 148/2013 EU Rendelet) meghatározott esetben, és ott meghatározott határidőkkel.
  • Elszámolás központi szerződő félen keresztül:
    Bizonyos derivatív ügyletek esetén az ügyleteket központi szerződő félen keresztül szükséges elszámolni. A derivatív ügyletek köre és az, hogy mely központi szerződő feleken keresztül kerülhetnek ezen ügyletek elszámolásra 2013. júniusa után kerülhet szabályzásra.
  • Kockázatcsökkentési technikák alkalmazása:
    A nem központi szerződő félen keresztül elszámolt, tőzsdén kívüli (OTC) derivatív ügyletek esetén az alábbi kockázatcsökkentési technikákat nevesítik a vonatkozó jogszabályok.
    • Időben történő visszaigazolás (timely confirmation)
    • Portfolióállomány egyeztetés (portfolio reconciliation)
    • Portfoliótömörítés (portfolio compression)
    • Vitarendezés (dispute resolution)
    • Biztosítékok cseréje (exchange of collateral)
    • Derivatív ügyletek napi értékelése (daily MtM calculation)

Ezek nem mindegyikét kell alkalmazniuk a klíring küszöbérték alatti szerződő feleknek.
A kockázatcsökkentési technikák alkalmazására a vonatkozó jogszabályok különböző határidőket állapítanak meg. Ezen határidők és az egyes kötelezettségek részletes szabályai szintén a vonatkozó jogszabályokban (különös tekintettel a 648/2012 EU Rendelet és a 149/2013 EU Rendelet) érhetők el.

Hogyan állapítható meg, hogy a vállalkozás az EMIR hatálya alá tartozik-e, és milyen kötelezettségei vannak?

Az alábbi kérdésekre válaszolva megállapíthatja, hogy vonatkoznak-e az EMIR előírásai az Ön vállalkozására, és milyen kötelezettségeket kell teljesítenie.

1) A vállalkozás "nem pénzügyi szerződő fél"-nek minősül?
  • Nem -> nem vonatkoznak rá az EMIR által nem pénzügyi szerződő felekre előírt kötelezettségek
  • Igen -> az EMIR nem pénzügyi szerződő felek számára előírt kötelezettségek vonatkoznak rá akkor, ha a 2. pontban feltett kérdésre igen a válasz

2) A vállalkozás kötött-e 2012. 08. 16-át megelőzően tőzsdei vagy nem tőzsdei derivatív ügyletet (pl. határidős ügylet, opciós ügylet, swap ügylet), amely 2012. 08. 16-án még nem járt le, vagy kötött-e 2012. 08. 16-át követően tőzsdei vagy tőzsdén kívüli származtatott ügyletet?

  • Nem -> nem tartozik az EMIR hatálya alá, nem vonatkoznak rá az EMIR-kötelezettségek
  • Igen -> az EMIR hatálya alá tartozik (vagy fog tartozni)

Amennyiben az 1. és 2. kérdésre igen-nel válaszolt, akkor az Ön vállalkozása az EMIR hatálya alá tartozik.

Mely EMIR kötelezettségek vonatkoznak a vállalkozásra?

3) Nem kockázatcsökkentési (nem fedezeti) célú származtatott ügyleteinek össznévértéke eléri az 1 milliárd eurót (hitel-és részvény derivatívák) vagy a 3 milliárd eurót (deviza, kamatláb, árupiaci vagy egyéb derivatívák)?

  • Igen -> EMIR kötelezettségek klíring küszöbérték feletti nem pénzügyi szerződő felek számára (ez megegyezik a pénzügyi szerződő felek pl. bankok, számára előírt kötelezettségekkel)
  • Nem -> EMIR kötelezettségek klíring küszöbérték alatti nem pénzügyi szerződő felek számára (a kötelezettségek részletes leírását a vonatkozó jogszabályok tartalmazzák)

Milyen kötelezettségeket állapít meg az EMIR a klíring küszöbérték feletti nem-pénzügyi szerződő felek vonatkozásában?

Milyen kötelezettségeket állapít meg az EMIR a klíring küszöbérték alatti nem-pénzügyi szerződő felek vonatkozásában?

Milyen kötelezettségek teljesítése alól kérhető mentesség?

Csoporton belüli ügyletek esetén ezen ügyletek vonatkozásában két kötelezettség alól kérhető mentesség:
  • Elszámolási kötelezettség központi szerződő félen keresztül
  • Biztosítékeszközök cseréje (exchange of collateral)

Hogyan készülhet fel egy vállalkozás az EMIR kötelezettségek teljesítésére?

  • 1. lépés:annak megállapítása, hogy az EMIR előírásai vonatkoznak-e az Ön vállalkozása, és mely kötelezettségek vonatkoznak rá
  • 2. lépés: klíring küszöbérték feletti nem pénzügyi szerződő felek részéről tájékoztatás az illetékes hatóság felé
  • 3. lépés: amely kötelezettségek alól mentességek kérhetők, mentesség kérése, a mentességekkel kapcsolatban bizonyos információk nyilvánosságra hozása
  • 4. lépés: annak eldöntése, hogy a vállalkozás maga jelenti adatait kereskedési adattár felé (ez esetben az ESMA honlapján szereplő Trade Repository-k valamelyike felé teljesíthető az adatszolgáltatás, és erre felkészülés), vagy a vállalkozás valamely szolgáltató (pl. hitelintézet) igénybevételével kívánja a jelentéstételt/adatszolgáltatást teljesíteni
  • 5. lépés: kockázatcsökkentési technikák alkalmazására felkészülés, illetve azok alkalmazása

A derivatív ügyletekről a kereskedési adattárak felé szolgáltatott adatokhoz ki férhet hozzá?

A nyilvánosság számára összesített adatok lesznek elérhetők. Ezeket az adatokat a kereskedési adattárak teszik közzé. Ügyletszintű adatokhoz a jogszabályban meghatározott hatóságok és egyéb szervek férhetnek hozzá.
A részletes szabályozást a 151/2013 EU Rendelet tartalmazza.

AZ EMIR jogszabályi háttere

Az EMIR előírásokat több EU-s szintű rendeletből álló jogszabálycsomag határozza meg, amely jogszabályok a tagországok területén közvetlenül hatályosak. Felhívjuk kedves Ügyfeleink figyelmét arra, hogy még valamennyi részletszabály nem ismert, hanem egyes kötelezettségek tekintetében további jogszabályok várhatók.
A jelenlegi jogszabályi keretet a következő jogszabályok alkotják.

Az alapvető kereteket a 648/2012-es EU rendelet tartalmazza:

A részletszabályokat az alábbi jogszabályok tartalmazzák:
1247/2012, 1248/2012, 1249/2012 EU Rendeletek, melyeket az Európai Unió hivatalos lapjában 2012. december 19-én tették közzé:

148/2013, 149/2013, 150/2013, 151/2013, 152/2013, 153/2013 EU Rendeletek, melyeket az Európai Unió Hivatalos lapjában 2013. február 23-án tették közzé:

A PSZÁF 2/2013. sz. vezetői körlevelében foglaltak alapján tájékoztatjuk kedves Ügyfeleinket, hogy a magyar hatóságok nem jogosultak az EMIR értelmezésére, az EMIR egységes gyakorlati alkalmazásának elősegítése érdekében az EU két hatósága, az Európai Bizottság, illetve az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (European Securities and Markets Authority - ESMA) ad ki véleményt, iránymutatást.

Tudnivalók a LEI kód igényléséről

A LEI kód egy olyan referenciaazonosító, amely egyedileg azonosítja a pénzügyi tranzakciókban résztvevő entitásokat.
Jelenleg sokféle azonosítót használnak az egyes intézmények azonosítására, de még nincs olyan általános globálisan használt és elfogadott azonosító, amivel a pénzügyi piacokon lehetne azonosítani. A LEI kódot úgy alakították ki, hogy a pénzügyi adatok "lelke" legyen
- az első olyan globális és egyedi azonosító, amely lehetővé teszi a kockázatkezelők és szabályozó hatóságok számára, hogy pontosan és azonnal azonosítani tudják pénzügyi tranzakcióban érintett feleket.

A LEI kód igénylésével kapcsolatos lépésekről az alábbi oldalakon keresztül tájékozódhat:

Jelen anyagot tájékoztató jelleggel készítette a Raiffeisen Bank az ügyfelei részére, az itt foglaltak tartalmáért, helytállóságáért felelősséget nem vállal.
Kérjük, hogy a pontos jogszabályi értelmezés, és a teljesítendő kötelezettségek meghatározása érdekében szíveskedjen saját szakértőt igénybe venni.